A kérdés költői, és abszolút érdektelen. Ám miután visszatértem az önkéntes száműzetésből, melynek lényege, hogy elzártam magam a közügyekről szóló hírek olvasásától, a híroldalakon pásztázva erre a döbbenetes problémára akadtam.
Történt ugyanis, hogy egy újságíró Szabó Tímeáról azt találta mondani, hogy ronda. Ez a kijelentés rengeteg cikket, posztot generált. Itt megjegyezném, hogy maga a kifejezés ebben a formájában nem elfogadható, egy írással foglalkozó embertől elvárható, hogy az ilyen megállapításokat, a törékeny termetét a tőke megtörte, kijelölte úton haladva valahogy így fogalmazza meg: Arcát az orbáni önkénnyel vívott küzdelem tette markánsan férfiassá.
Persze ez is csak egy vélemény, hiszen az esztétika – főleg nőkre vonatkoztatva – igencsak körülményesen határozható meg. Gondoljunk csak bele a nők önmagukról, barátnőjükről, az exük nőjéről alkotott ilyen jellegű véleményére, valamint a férfiak elméleti és ettől igen gyakran eltérő gyakorlati esztétikai kompromisszumára.
Kérdés persze az, hogy tulajdonképpen nem mindegy-e, hogy az illető ezen az ingoványos terepen hol készül éppen elsüllyedni?
Itt fel kell tennünk a kérdést, ki is ő? Ki is az a Szabó Tímea? Amennyiben azt írjuk, országgyűlési képviselő, akkor csupán kijelentünk valamit, ha azonban láttuk, hallottuk néhány felszólalását a jeles intézményben, akkor némi kételyünk és erős fejvakarási kényszerünk támad, mint az egyszeri gyereknek, aki először hallott az eseményhorizontról.
Az eseményhorizont, a Parlament nevű fekete lyukban olyankor fejti ki áldásos tevékenységét, amikor Szabó Tímea felszólal. Ilyenkor az országgyűlési képviselő eltűnik az eseményhorizont mögött, és ami marad belőle, az nehezen beazonosítható. Valószínűleg ebbéli azonosítási zavarukban kezdtek a képviselők vastapsba, ez a vastaps – utólag beláthatjuk – csakis a relativitáselméletnek szólt, beismerve, hogy még az országgyűlési képviselő, és a nő fogalma is lehet relatív, együtt pedig, ha az ellenzékiség félreértelmezése generálja a szökési sebességet, az maga a relativitás.
Valószínűleg az eseményhorizont okozta észlelési anomália tévesztette meg az újságírót is, emiatt nem vette észre a hasonlóságot Marilyn Monroe és a fent már többször megnevezett hölgy között. Igen, mindkettőnek a fején haj van, bár színben különbözik e két hajkorona, de ez a mai pc-beszédben amúgy sem nevén nevezhető eltérés, igazán elhanyagolható. Mindkettejüknek homloka van, két szeme (itt a szín szintén nem számít), aztán van orra is, mely alatt mindkettejüknél száj található, aztán kicsit lejjebb arcuk állban végződik.
Ami érdekes még az egészben, hogy Bencsik András, nevezzük nevén a megtévedettet, még azt is állította a hölgyről, hogy gonosz, a végigolvasott cikkekben, és kommentáradatban erre sokkal kevesebb cáfolatot láttam. Azt, hogy ebből mire következtessek, még nem tudom.
2020.12.16.