Megtörtént, aminek nem lett volna szabad megtörténnie, a vörösiszap-katasztrófa gyanúsítottjait a bíróság egytől egyig ártatlannak találta.

Ha egy embert ölnek meg, az gyilkosság, ha több embert, egymást követő időpontokban ölnek meg, az sorozatgyilkosság, ha több embert egy időben ölnek meg, az tömeggyilkosság.

2010. október 4-én Magyarországon tömeggyilkosság történt. Melyet nagy mennyiségű (1 millió m³) ph 13-as nátronlúggal követtek el. Az, hogy ezen cselekmény közben tönkrement még 300 lakóház, ezer hektárnyi termőföld, megsérült 200 ember, már csak a büntetés megsokszorozásához lehetne érv, már amennyiben nem a maximális büntetés jár már a tömeggyilkosságért is. Ám a bíróság szerint semmi nem történt, legalábbis semmi olyan, amiért büntetést kellene kiszabni. 

A jogot mint tudományt mindig érdekesnek és veszélyesnek tartottam, főleg alkalmazva azt. Erre lehet ez egy újabb példa. Azt mondja a bírói tanács vagy mi, meg egy ismert ügyvéd is nyilatkozik, hogy nem keverendő a kettő dolog, mármint az, hogy a polgári kártérítési perekben elmarasztalták a MAL Zrt.-t, az ebben az esetben nem jelent semmit.

A MAL Zrt. ugye egy vállalat, s mint ilyen, jogi személy, ám ez a jogi személy csak úgy létezhet, ha vannak tulajdonosai, akárhány lépcső után ugyan, de kell legyen valós személy tulajdonosa és vannak vezetői.

Olyan ez, mintha egy közlekedési balesetnél kijelentenénk, hogy az IFA felelős, de a sofőr nem.

Amikor a vezetők magas fizetéséről esik szó, mindig az a válasz, hogy nagy a felelősségük, ez az eset azonban azt mutatja, hogy nem felelősek semmiért. Ha az IFA gázol a zebrán, az nem attól van, hogy a sofőr aludt, vagy éppen e-mailt küldött vezetés közben, hanem mert ez egy ilyen játék, megy az IFA és néha gázol, működik a MAL és néha gyilkol, a világ így kerek.

Ne feledjük, a Kárpát-medence is egy tározó, mely nagy mennyiségű veszélyes anyagot tartalmaz. Az anyag neve: hülyeség.

Úgy gondolom, háromféle felelőse lehet az ügynek, vagy az ügyészség, aki nem végzett elég alapos nyomozati munkát, vagy a bíróság, aki az elégséges nyomozati munkát félreértelmezte, vagy a törvényalkotó, aki mulasztást követett el, hiszen olyan törvényi hátteret biztosított a környezetre veszélyes tevékenységnek, ami nem biztosítja nemhogy az ilyen esetek megelőzését, de még a felelősök megbüntetését sem.

Megtörténhet, hogy a másodfokú bíróság majd köszörül kicsit a csorbán, de innentől ne legyenek illúzióink, valami nagyon enyhe büntetésre számíthatunk.
Amennyiben így lesz, akkor tovább folyik az, ami eddig Magyarországon. Jelesül, hogy a vállalatok, ahol tudják, kijátsszák a környezetvédelmi, a munkabiztonsági, munka egészségügyi, és a közegészségügyi szabályokat. Kijátsszák, mert megtehetik, írtam már erről.

Most első fokon felmentettek egy vagy több tömeggyilkost, de az is lehet, az igazi felelősöket meg sem vádolták, ezért a Kolontár-tagadást sem büntethetik, nyilatkozhat bárki, bármit.

A tározók csak úgy maguktól szoktak kétszer annyi lúgot befogadni, mint amire tervezték őket, a tározók már csak ilyenek.

Ne feledjük, a Kárpát-medence is egy tározó, mely nagy mennyiségű veszélyes anyagot tartalmaz. Az anyag neve: hülyeség. Ha megtelik a tározó, és az anyag átcsap a hegyeken, a világ fogja bánni. Bár figyelve a nemzetközi helyzet fokozódását, lehet, ez már megtörtént.

Ez az írás még 2016-ban az elsőfokú ítélet után született, azóta van egy újabb ítélet ott már letöltendőt kaptak a fő felelősök, ám a büntetés mértéke a fenti sorokat nem teszi zárójelbe, inkább megerősíti.