Avagy már megint igazam volt, és van
Sok politológus, politikus és egyéb fura mániákkal terhelt egyén néz furán az EP választás után. Azt mondjuk nem értem miért, mert nem történt semmi különös. A fidesz kb. olyan arányban kapott szavazatot, mint egy éve. Az ellenzék szintén.
Annyi történt, hogy a hülyeség bumeránggá alakulva visszajött és fejbe vert néhány pártot, némelyiket jogosan, másokat jogtalanul.
Bizonyára sokan emlékeznek még a múlt év végi és az ez év eleji MTV-s cirkuszra. Ajtókra, korlátra, stb. És annak az utóéletére, mely elipszilonok és pontos jé-k vetélkedésében halt el végül.
Ezekben a performance-okban néhány MSZP-s „hölgy” erősen erodálta a hitelességét és a jó ízléshez való viszonyát. Természetesen részt vettek ebben a közéleti mélyrepülésben DK-sok is, de ők kevésbé maradtak meg a proletár lelkületűek emlékezetében. Varjú elvtárs kevésbé volt érdekes, mint Ágnes vagy Ildikó. Azonkívül, míg a két, csak idézőjelesen hölgy az EP kampányban is kivette részét, addig Varjú ott egyáltalán nem volt látható. Az sem volt szerencsés, hogy a két színésznő mellé még Újhelyi tenyérbemászó István is kampányolt, valamint az is kiderült, hogy a Komjáti Imre által megjelenített proletár lelkület nem igazán mutat jól a faccebook videókban. Ehhez képes Dobrev Klára viszonylag jó kampányt vitt. Kiderült tehát, hogy még a baloldalon sem csupán a komment folyamokban vitézkedő mentális betegek vannak, hanem azoknál normálisabb emberek is.
Mert nálunk mindenki elsősorban magyar ember és csak azon belül kommunista, liberális vagy zöld. A magyar kulturális hagyományokba pedig nem illik bele az a fajta magamutogató hiszti és idétlenkedés, amit ezek a politikusok mutattak. Sőt ez még a negyven éven át ápolt szocialista életfelfogással is szembe megy.
Így sem a patkányok politikai színtérre emelése, sem Kunhalmi bőr szerkó nélkül előadott, verbális domina aktusai nem nyerték el a tetszésüket, hát inkább Klárikára szavaztak, feledve annak hitvesi pozícióját.
Az LMP szintén ezeknek az eseményeknek az áldozata lett, hiszen Szél és Hadházy függetlensége nem jött le mindenkinek. Ők a szavazók egy részénél LMP-sek maradtak, és ezek a szavazók nem tetszésüknek hangot adva inkább a Momentumot húzták be.
A jobbik eleve kudarcra volt ítélve a pártszakadás és elveik feladása miatt.
Ennyi történt tehát, vagyis semmi. Volt egy választás, ahol minden maradt a régiben.
Nem volt áttörés, mert nem volt senki, aki áttörhetett volna. Én pedig megint Besenyő Pista bácsinak érezhetem magamat, pedig nem esik jól.