Kemény világban élünk. Amennyiben pedig politikusok, közszereplők, celebek, vagy csak önerőből felfoghatatlanok vagyunk, akkor pedig kőkemény világban, hiszen bármit mondunk a világ jobbítása érdekében, azt valakik azonnal kiforgatja.
Mondhatni a kiforgatott világegyetem önmagába zuhanásának korát éljük, de tehetünk ellene.
Például, mondhatunk olyat, hogy azok a nők, akik nem bírnak magukkal és diétával, fitneszedzésekkel jó kondiban és szexisen tartják magukat, azok tulajdonképpen férjeik ellenségei, hiszen amúgy is stresszes világukban, egy újabb teljesítmény kényszert jelentenek a férfinak.
A férfinak, akinek tudjuk, éppen elég gondja van egyébként is, ha fehér és heteroszexuális.
Mit tehet hát az, aki nem szeretné, hogy kiforgassák a szavait? Maradhat, mondjuk csendben. Ez jónak tűnhet, de Virág elvtárs óta tudjuk, hogy aki nem gyanús, az a leggyanúsabb, ebben a kiforgatott világban hallgatni sem mindig arany.
A legjobb talán az, ha eleve kiforgatott szavakkal kommunikál az ember, így, ha kiforgatják, akkor mindenki éppen az eredeti jelentést kapja, ez jó ötlet, de nem egyszerű, ez már komoly felkészültséget igényel, ami a kiforgatás fentebb említett áldozataitól nem várható el.
Még a közösségi média a kora előtt, volt módom beszélgetni egy szocialista hölggyel. Éppen egy képzőművészeti kiállításon voltunk, és a felettébb lelkes, s a kelleténél talán harciasabb hölgy azzal stand up-olt, hogy Jézus volt az első szocialista. Ez irányú felvetése, mivel a közönség többsége konzervatív, és a maga módján keresztény is volt, nem igazán talált érdeklődőre.
Maradtam én, aki egy nyáron keresztül képes voltam heti rendszerességgel hallgatni a Jehova tanúit is, mondván, nincs akkora hülyeség, amiből ne jöhetne ki egy még nagyobb. Szóval a hölgy nekem is előadta elméletét Jézus szociális érzékenységéről, és végül összefoglalta, miszerint Jézus volt az első szocialista. Én figyelmesen hallgattam, és csak annyit fűztem hozzá, hogy igen és ő volt az első Jézus is. Ettől amúgy is harcilázban égő beszélgető partnerem, turbó fokozatba kapcsolt, mondjuk ez meglepett, mert már előtte is azt hittem abban van, és kikérte magának, hogy kiforgatom a szavait. Miután megjegyeztem, hogy Jézus attól, hogy ő volt az első Jézus, még lehetett akár az első szocialista is, egy végtelen és immár megjegyezhetetlenül cirkalmas szózuhatagban találtam magam, melynek a vége az volt, hogy a szocialista elvek a világon a legjobbak, mert az ember alap természetét jelenítik meg. Ekkor levegőt vett, ami, gondolom utólag belátta hiba volt, mert azt találtam kérdezni, hogy és ki volt a második, mármint nem a második Jézus, hanem a második szocialista.
A hölgy láthatóan, meglepődött, és végül visszakérdezett: Ez miért fontos? Hát az igazságosság miatt, hiszen a sport versenyen is bemondják a helyezetteket, válaszoltam.
Egy szép napsütötte májusi délután volt, egy szobrokkal teli kertben, de éreztem, ahogy minden elsötétül, a hölgy vörös hajkoronája alól, olyan szemekkel nézett rám, hogy tudtam, csak a sminkje akadályozza meg abban, hogy sírni kezdjen.
Általában engedékeny vagyok, de egy jó smink megóvása még soha nem akadályozott meg egy jó poénban. Tudja hölgyem- mondtam- Jézus csupán a második szocialista volt, mert az első maga az Atya volt, és a dobogó harmadik fokán nem lehet más, mint a Szentlélek.
A vörös démon immár, gyenge nővé kiforgatva, köszönés nélkül távozott, cipője kopogása, mint egyfaja felevezető dobpergés adott nyomatékot, az azóta bekövetkezett, mindent kiforgató világunknak.